2011. június 4., szombat

A dolgos hétköznapok

Most, hogy az életünk úgy tűnik egy kicsit beállt egy átlagos kerékvágásba kevesebb az írnivalóm. Szándékosan nem használtam a „normális” kerékvágást, mivel nem szeretném, ha ez lenne a normális.

A napirend a következőképpen néz ki:

5:45-6:00 felkelés (ez az időpont attól függ, hogy kocsival, vagy tömegközlekedéssel megyek dolgozni)

6:00-6:15 készülődés és macskaetetés (Micor kiköveteli magának a reggelit, be nem áll a szája, és állandóan láb alatt van, amíg nem kap enni) és kutyaetetés (ők sokkal türelmesebbek egészen addig a pillanatig, amíg meg nem látják a kutyakajás zsákot-utána már olyanok, mint Micor, csak nagyobb és erőszakosabb kiadásban).

6:15-6:30 Indulás Alcalába

6:30-8:00 utazás a munkahelyemre

8:00-13:00 Munka, közben 2 szünet egy reggelire és egy délelőtti kv vagy kakaó

13:00-14:00 ebéd (egy szendvics, egy automatás leves és egy kv)

14:00-17:30 Munka, 1 délutáni szünettel

17:00-17:30 Indulás haza

18:15-18:30 Érkezés Alcalába, ahol Jani már vár

18:30-19:30 intézkedés (vásárlás a Carrefurban, vagy postára rohangálás feladni valamit)- eddig nem nagyon fordult elő, hogy egyenesen haza tudtunk menni, mindig volt valami elintéznivaló.

19:30-22:30 Otthon: pakolászás, kutyasétáltatás, macskamasszírozás, állatok etetése, másnapi uzsonna készítése, mosás, teregetés, mosogatás, vacsi (mikor, mi van), kis internetezés, fekvés, alvás.

Hát, kb így néz ki egy nap. Normálisnak nem mondható, mert nem normális, hogy ennyire

keveset vagyok otthon.

Janinak viszont sikerült elintéznem a NIE időpontot: augusztus 1-én kapja meg. Nem jó hír,

hogy Alcalában is időpontot kell kérni a NIE-hez, viszont jó hír, hogy neki nem 4, hanem csak 2

hónapot kell várnia, mert sikerült a nyári szabadságolások előtt időpontot szereznem.

Jani nem örül, hogy nincs még NIE-je, de igazából aminek nem örül az, hogy nincs munkája.

Ő az a típusú ember, aki utál tétlenkedni, és ha nem dolgozhat, haszontalannak érzi magát. Én

viszont folyamatosan nyugtatgatom, hogy most pont jó, hogy nem dolgozik, hiszen annyi

elintéznivaló van a ház körül, hogy ha ő is dolgozna, nem is tudom hogyan lenne időnk elintézni

a doglokat, arról nem is beszélve, hogy én egy csomó midnent meg sem tudok csinálni, elvégre

mégis ő az ezermester kettőnk közül.

Emellett Jani pl. Tud szórólapokat is szórni, hogy beinduljon a businessJ Persze ez még

édeskevés ehhez, de sajnos jelenleg nem nagyon tudunk kiállításra mászkálgatni, eygrészt mert

nem nagyon vannak, másrészt pedig amik lesznek azok nagyon mesze, és ez nem kevés pénzbe

kerülne. Szeptembertől már kiállításokon is ott tudunk lenni, illetve előtte Németországban,

Donaueschingenben is szeretnénk vinni egy-két szép dolgot. Az ilyen kiállításokon az emberek

mindig shoppingolnakJ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése