2012. április 18., szerda

Idegenvezetés

Nagyon szeretem másoknak is megmutatni a városomat..igen, Madrid az én városom :o)

Büszke vagyok rá, hogy itt élek, illetve a közelben, és nagyon örülök neki, amikor ezt az örömet másokkal is megoszthatom.

Húsvétkor, illetve ezen a héten is volt szerencsém idegenvezetni- először Tamásék voltak látogatóban, majd Szandra, akivel egy éve nem láttuk egymást, és nagyon hiányoztak már a mászkálások, kávzésok...

Tamásék csak 3 napot voltak, igaz ez nagyon intenzív 3 nap volt- szombaton, vasárnap illetve hétfőn folyamatos, napi 10 óra intenzív idegenvezetés. Remélem tetszett nekik Madrid, igyekeztem minél többet megmutatni belőle, már amennyit ilyen rövid idő alatt lehet. Voltunk a Rastrón, a Bernabeuban (ők vasárnap este meccsen is), az Atocha pálmaházában , a Plaza de Toroson (Ventas-nekik itt volt a szállásuk is a közelben), és persze a kötelező, Sol-Gran Vía-Palacio Real-Plaza Mayor köröket is lefutottuk. Jutott idő vásárlásra is, jó sok souvenirt vettek.

Szandrával annyiban más olt a heylzet, hogy ő nálunk lakott, így legalább nem kellett annyira korán kelni ahétvégén. Hétfőn dolgoztam, így elég nehéz volt logisztikailag anap, de azért sikerült megoldani. Keden szabin voltam, irény Toledo! Ha valaki 3 napnál többet tud Madridban tölteni akkor Toledo, a kultúrák találkahelye (katolikus, arab-mór és zsidó) vagy Segovia kötelező látnivaló! Mindkét város óvárosa álomszép,kár kihagyni! Toledot valahogy kicsit jobban szeretem, mert a zegzugos kis utcákban jobban el lehet tévedni és mert valóban sokkal több a látnivaló- a katedrális, az Alcazar, a kolostor (Monasterio San Juan de los Reyes), a helyi kötelező finomságok, mint a Mazapan (a Sabta Rita zárdában az apácáktól is lehet venni), a zsinagógák, vagy El Greco háza, mind-mind érdekes.

Ugyanakkor Segovia sokkal szebb helyen fekszik, maga az odaút is csondálatos, különösen akkor, ha a Navacerrada felé megyünk- emlékszem Alival visszafele mentünk arra, megáltunk 1800 méteren és bámultuk a hegyeket, fantasztikus volt! Segovia csodálatos- a fekvése álomszép a városban húzódó vízvezeték az egyik legérdekesebb emlékmű mit valaha is láttam. Szintén fenmmaradt az Alcazar, amit meg kell nézni kívülrúl-belülről és itt is csodaszép kis utcák vannak ahol jókat lehet sétálni. A helyi étel a cuchinillo, a malacsült, amitaki szeret az szereti, aki nem az nem. A mostani látogatóknak Segovia kimaradt, majd legközelebb :o)

Az idegenvezetés ugyanakkor rettenetesen fárasztó is. Meg kell osztanod a fiygelemdet több ember között, nyilván alap, hogy sok infóval rendelkezel a helyekről, amit megnéztek. Ezen kívül empatikusan kell hozzáállni mindenkihez, és nagyon rugalmasnak kell lenned. Hiába tervezed meg előre hogy x és z nevezettteséget is megnézzük, nem biztos, hoyg lesz rá idő, vagy nem biztos, hogy nyitva van (mi így jártunk a Chamberivel), akkro kell lennie B-tervnek, hoyg OK, nem baj, akkro e helyett mengézzük amazt...és persze a rugalmasság fontos azért is, mert nem mindenki 5 perc alatt rohanja le a város, különböző embereknek eltérő a tempója, mindenkihez alkalmazkodni kell.

Sajnálom, hogy nem idegenvezető a szakmám, hogy nem ezzel foglalkozom életvitelszerűen, mert nagyon élvezném.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése