2013. május 27., hétfő

Immigrantes

Már jó ideje rágom ezt a postot, és ami a megirására késztet, azok az elmúlt hetek londoni, illetve párizsi eseményei.
Sokat gondolkozom azon, hogy a londoni katonagyilkosságról, vagy a párizsi támadásról miért nem, vagy csak alig hallani a magyar médiában.
Ennek lehet hogy az az oka, hogy otthon érdekesebb események is vannak, vagy az ok abban keresendő, hogy Magyarországon a bevándorlási kérdés, mint olyan nem látható, nem érezhető át a mindennapi ember számára. A kilencvenes évek végén volt egy nagyobb bwvándorlási hullám nálunk, amikor délről a háború súlytotta országokból érkeztek menekültek, illetve egy nagyobb hullám Erdélyből. Talán a elyzet, aki akkor azt átélta, picit hasonlit az ittenihez, de a számok itt nagyságrendekkel magasabbak, mint ahogy az életszinvonal és a szociális ellátás is, de az ide érkező bevándolrók céljai 99%-ban egyeznek minden bevándolróéval, bárhol a világon: egy jobb élet reménye. Gondoljunk bele, ők a hazájukat hagyják el egy olyan helyért ahol nyelvet nem beszélnek, a válság mellett valószinüleg esélytelen munkát kapniuk (kivétel van, ezt látni fogjuk), az egyetlen dolog, amire számithatnak az a befogadó ország ellátó rendszere, és ha van már itt családjuk, ismerősük, rokonuk. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy itt Spanyolországban az emberek hiába nyitottak a bevándolrásra, és fogadnak szivesen minden külföldit, kár lenne tagadni, igenis létezik bevándorlás-ellenesség, különösen az olyan esetekben, akmkikor a bevándorlókat okolják a munkanélküliségért, vagy bármilyen egyéb vélt- vagy valós sérelemért. Látni fogjuk, ez egyáltaán nem igy van. Az viszont igaz, hoyg aki bevándolrol, annak mindent meg kell tennie, hogy beilleszkedjen ide, sajnso azt hiszem sok országban sok konfluktus van amiatt, hoyg egyes népcsoportok nem hajlandóak alkalmazkodni más kultúrákhoz, és ez konfliktusokhoz vezet. ugyanakkor, amikor a bevándolrók szitják a zavargásokat, magam is felteszem a kérdést: mit vártak? Senki nem kötelezett egyetlen embert sem, hogy hagyja el a hazáját, ha nem találta meg a számitását, lehet visszamenni. Ennyi. De nézzük is, kik élnek nagyobb számban itt Spanyolországban!
Latinók
Ők egységesen a Közép- és Dél- Amerikából érkezettek. Szerencésjükre nyelvi nehézségeik nincsenek, hiszen anyanyelvük a spanyol, ami ugyan kicsit eltér a castellánótól, és ki lehet venni az akcentust az első szó után, de ez nem érdekes. A latinók Madridban (is) a vendéglátást uralják. itt az üdülőövezetekben is előfordulnak, de pl. amikor ide költöztem ledöbbentett, hoyg mennyire kevés latinó lakik errefelé. nyilván, nyelveket ők sem beszélnek nagy számban, igy itt ők sem kapnak munkát, kivéve a takaritás, idősgondozás. Madridban ők vannak a legtöbben ezen a munakterületen is. Igazából aki nem él itt huzamosabb ideje, lehet észre sem veszi a különbséget, mert tökéletesen integrálódtak.
Románok
Itt, ahol most lakom, nincsenek. Bezzeg MAdridban! Spanyolországban kb. 830000 román él, a számuk ugyan msotanában csökken, de még mindig sokan vannak. Ha madrid környéki városból jársz dolgozni a fővárosba, nagy eséllyel reggelente azt gondolhatod, hogy a bukaresti metrón vagy, mert szinte csak román szót hallani. Ők uralták az épitőipart. Minden épitkezésen ők dolgoztak, mert szorgalmas és olcsó munkaerő a román. Szintén sokan dolgoznak logisztikai raktárokban, de a mai napig is, ha épitkezés van, ott románok dolgoznak. nagyon összetartó nép. Igen széles a komunikációs hálójuk, bárhol van egy lehetőség, először egymás között mondják el, mert a földijüket részesitik előnyben, nagyon erős a "networking". madridban saját rádiójuk, saját őjságjuk van. Sok-sok román bolt van szerte a tartományban, sőt, a nagy élelmiszer áruházak, mitn a Carrefour vagy az Ahorra Más is árusitanak román temrékeket, mert van rá kereslet. Aki Romániából érkezik, az biztosan nem a semmibe érkezik. A legtöbb esetben előre van már szállása, sok esetben munkája is, elkisérik ügyet intézni, stb. irigylésre méltó, ahoyg segitenek egymáson. ugyanakkor mégis a román közösség sinylette meg leginkább a válságot, mivel az épitőipar lenullázódott sok családnak kellett elhagynia az országot és hazaköltözni, vagy továbbállni Németországba. A spanyolok nem szeretik a románokat, szerintük a románok bünözők. Sajnso ebben si van valami igazság, pl.kiterjedt prostitúciós hálózatok szinte mind román kézben vannak. Az is igaz, hogy sokan rablásra, betörésre adták a fejüket, miután nincs munkalehetőség- és az is igaz, hogy van, aki kifejezetten ezért jött ide. Azonban a döntő többségük beilleszkedett és integrálódott, mert megtalálta itt, amit keresett.
Kinaiak
A válság absszolút nyertesei. Igazi kereskedőnép. Ha éppen nem éttermük van,a kkor kinai bazárjuk, ruhaboltjuk vagy kisboltjuk, ahol élelmiszert, snackeket, kenyeret lehet venni, szinte a nap 24 órájában. Nem tudom pontosan hányan lehetnek Spanyolországban, de a 99%-kuk a családi bizniszben dolgozik, akármi is legyen az. A fentieken kivül most már mükörmozéssel és fodrászattal si foglalkoznak, sajnos a spanyol árak nem versenyképesek hozzájuk képest. A sajnso azért nem sajnso, eygszerü versenyhelyzet, amire a rugalmatlan spanyolok nem képesek reagálni. Viszotn minden bevándolró az ügyfelüknek vallhatja magát illetve azok a spanyolok is, akik racionálisan gondolkodnak és nem adnak ki többet valamire csak azért, mert spanyol. Persze itt nem a minőségi árukról beszélünk, de pl. egy egynári pólót, ha meg lehet venni 5 euróért a kinaiban, miért vegyen meg bárki is 12-ért a Bershkában mondjuk? És ugyanarról a darabról beszélünk. De ugyanez igaz a lakberendezési vagy konyhai tárgyakra. A kinaiak egymást alkalmazzák, ugyanakkro az is igaz, hogy nagyon dorván mossák a pénzt, sok ilyen bolt csak fedőtevékenység. nemrégiben buktatták le a legnagyobb helyi kinai keresztapát, aki több milliár eurót mosott tisztára Fuenlabradában. A kinai közösség zárt világ, nem is engednek be senkit, nem is lehet belelátni. Ami ott zajlik, az ott is marad, mi max 1-2 előnyét élvezzük. ugyanakkor a kinaiak nem is akarnak mást csinálni, PL. a Mango hirdetett ügyfélszolgálatost kinaival- egyetlen jelentkező sem volt rá. Mert nem akarnak kikerülni a saját kis világukból. kivétel itt is akad, de elenyésző.
Arabok
Egy részük nem tudom mivel foglalkozik. Nem tudom mennyien vannak. Azt tudom, hogy sokuk kereskedő- zöldség, gyümölcs, szuvenirek. Sokan vannak, itt, ahol élek klönösen, Minden reggel kocsival jönnek a férfiakért, elviszik őket, este jönnek vissza és mennek imádkozni. A nők 99%-a hindzsábot visel, sokuk tetőtől talpig hagyományosan öltözködik. Burkában még nem láttam nőt, az arcuk nagy része látható.
arabul beszélnek és élik a maguk életét. Itt azért több a kviétel, sokan dolgoznak egyéb területen, mint alkalmazott, főleg az iskolázottabbak, hiszen ők is olyan nép, aki 2-3 nyelven biztosan beszél. Úgy veszem észre, a gyerekeket már a beilleszkedésre nevelik, mégha a szülőknek nehezen is megy, de úgy gondolom, belátták, hogy másképpen nem lesz a gyerekeiknek jobb életük. Mégis, valahogy nekem távolságtartónak tünnek. Jani bezzeg jól elvan velük, már messziről köszönnek neki a kebabosnál :)
Oroszok
nem si irnék sokat róluk, mert madridban nem sokan vannak, itt azonban igen. Sokan vannak, van pénzük. befektetők, ingatlanosok. Nayg a vásárlóerejük. itt ezért tanulnak sokan oroszul mert a félk tengerpart már az üvék. Madridban románbolt volt, itt oroszbolt van. Ami jó, mert lehet túrót és tejfölt kapni. Nem gondoltam volna, de itt előkerült az orosztudásom is. Azt vettem észre, hyog iygekeznek beilleszkedni. Nem fenhéjazók, hanem kedvesek, nyitottak és próbálnak integrálódni, és ez jó.
..és akik mégg..
Spanyolországban sok afrikai bevándorló van, nagyon sokuk illegálisan. Sokszor ncisn munkájuk, ami vna az alkalmi, és olyan, amit rajtuk kivül más nem vállalna el. (ez sem midnenkire igaz). Az afrikaikon kivül vannak itt bolgárok, ukránok is szép számmal, őket  a románokkal veszik egy kalap alá, ami mindenképpen sajnálatos. Ez a helyzet a magyarokkal is, mi kb kétezren lehetünk itt. és vannak a német és angol nyugdijasok, nagyon nagy számban végig a tengerparton és a szigeteken. Hiszen egy jó német vagy angol nyugdijból itt nagyon kellemesen lehet élni, és még az eső sem esik.
Együttélés
A legtöbb esetben ez nem téme. Mint irtam, a spanyolok nyitottak, befogadóak. ugyanakkor mindig akad 1-2 hangadó, aki azt hiszi, hoyg ezek az emberek előle veszik el a munkát. Pedig a legtöbb munkát, amit a bevándolrók végeznek spanyol nem tudná, vagy nem akarná elvégezni. Zavargások, konfliktusok még nem voltak, és remélem nem is lesznek itt emiatt.
És hogy milyen együtt élni a bevándolrókkal? Miylen lene? Én nem látok különbséget, nekem nem a bőrszin vagy a nemzetiség számit, hanem, hogy milyen maga az ember.  világéletemben kozmopolita voltam, egész kicsi korom óta ehhez vagyok hozzászokva. A hol jelenleg dolgozom, 70 emberből 35 nemzetiség van. Multikulti. én ezt szeretem, Hiszen a félelem sokszor a tudatlanságból ered. én azt gondolom, minél többet tudunk meg más kultúrákról, annál gazdagabbak leszünk, és annál kevésbbé fogunk félni. Az érem másik oldala pedig, hogy a más kultúrából érkezőknek sem szabad elfelejteniük, hogy alkalmazkodjanak ahhoz az országhoz, amely befogadta őket.

2013. május 16., csütörtök

Az új családtag



Korábban érkezett a vártnál, de már nagyon nagy szükség volt rá. Igen, most lakásban lakunk, ez valóban nem a legmegfelelőbb környezet a számára, de ezt az átmeneti időszakot ki fogjuk birni.
Uther tavaly októberben ment el. Olyan ürt hagyott maga után, amit szavakkal kifejezni nem lehet, számomra ő volt a tökéletesség. De még mindig ott volt Bogyó. Egyedül maradt, de ő azt hiszem, sokkal nehezebben viselte az egyedüllétet. Soha előtte nem volt még egyedül. Szerintem ebbe betegedett bele. Decemberben nyirokrákot diagnosztizáltak nála, 3 hét alatt elvitte, a gyógyszeres kezelés ellenére is. Tudtam, hogy sok ideje nincsen hátra, ez az egyik legagresszivabb rákfajta a kutyáknál, és a kemoterápiát sem az állatorvos nem akarta, sem én. Mert Bogyó mindent megérdemelt, kivéve a szenvedést. A gyógyszerrel gyorsan javult/stagnált az állapota, vizsonylag rendeződtek a mindennapok- elhatároztam, hogy addig, ameddig ez az állapot fenntartható, addig velünk marad, ha romlik, akkor nicns mit tenni, elaltatjuk, mert nem érdemelte volna meg, hogy szenvedjen.
Január első hetében (Reyeskor) lett rosszul- a gyóygszer mellékhatásaként felfújódott, és bár az állatorvos adott vizhajtót, sajnos nem használt. A legrosszabb időpontban lett rosszul- Reyes hétvégéjén senki sem volt sem ügyeletben, sem sehol. Azt, hogy nincs jól onnan lehetett látni, hogy kóborolt a házban- felment, lejött, nem találta a helyét. Aztán a nappali előtt lefeküdt, és elment. Olyan csendben, mert akkor sem akart zavarni senkit, hogy észre sem vettük, csak arra lettünk figyelmesek, hogy nagy a csend.
Bogyót Uther mellé temette el Jani.
Kutyátlanok lettünk. Ott volt Micor meg Bubi, de két macska nem ugyanaz, bár meggyőződésem, hogy Bubi néha kutyának képzeli magát. Mindenesetre nem viselkedik macskásan.
De akinek valaha volt kutyája, pláne ir farkasa, az tudja, milyen az, amikor nicnsen. Egy szenvedés, Úgy érzed, valami nem kerek, valami hiányzik, nem tudsz maradéktalanul örülni semminek.
Az új állásom elfogadásával egyidejüleg csillant fel a remény. Uther tenyésztője megigérte, hogy küld nekem valami különlegeset. Valami igazán nekem valót. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar lesz, de amikor szólt, hogy vannak kiskutyák, és hogy az egyiket nekem szánja, és elnevezte Elixir of Life-nak (életelixir), tudtam, hogy ő az. Per, Uther tenyésztője is tudta, hogy ő az, azért is nevezte el Életelixirnek a picit. Mert nekem ő valóban az életem elixirje lesz. Gyógyir. Örömforrás. A minden.




Itt, St Feliuben csak lakást sikerült szerezni. Először megijedtem, hogy fogok egy kutyát elhelyezni egy lakásban, még ha a lakás maga nagy is?
Aztán úgy voltam vele, megoldjuk. A Facebookon minden ismerősöm lakásban tartja a kutyát. Ha nekik sem okoz godnot, nekem sem fog.
A kiskutyát Elmo-nak neveztem el, a Sesame Street-ben van egy szőrös piros szörnyecske, utána kapta a nevét.
Elmo a múlt héten pénteken érkezett. Repülővel, per egyik ismerőse, Helena hozta el. Elmoba azonnal beleszerettünk. Nyugodt, csendes kutyus, igyekszik észrevétlen maradni, ugyanakkor végtelenül ragaszkodó, kedves, édes, dögönyöznivaló kis fülesmackó.
Az, hogy gyönyörü, az nem meglepő. Megelpő az, hogy két nap alatt szobatiszta lett, hogy pórázon lehet vezetni (mikor Helena megérkezett mondta, hogy sosem volt még póráz a kutyán- nos ehhez képest az első pillanattól kezdve megszokta), hogy megtanult az autóból ki-beszállni (elkértem a céges Suzukit a múlt hétvégére), leül, nem jön fel az ágyra és ilyesmik. Szóval meglepően okos.
A macskákkal is jól kijön. Nyilván, mikor nem vagyunk otthon, vagy este lefekvéskor a macskákat a nappaliba zárjuk, Elmo velünk alszik a hálószobában, hogy ha neszezik éjjel, akkor felébredjünk rá és levigyük egy gyors egészségügyi sétára. (szerencsére hogy van lift, pillanatok alatt leérünk). Most már délelőttökre magára is tudjuk hagyni, mert alszik. Amúgy meg Jani otthon van vele, tehát sokat nincs egyedül. Ha meg megyünk valahova, jön velünk. Bámulatosan szocializálódott, és bár elsőnek zárkózottnak tünik, hamar feloldódik és kedves mindenkivel. Egyelőre fél Micortól (nem meglepő, Uther is félt tőle) és fél a sirályok rikoltozásától. De nem baj, majd hozzászokik.
És hogy mit hozott Elmo az életembe? Rendszert, rendszeres mozgást, kevesebb alvást. De a legfontosabb, elhozta a teljességet. Azt a valami pluszt, ami hiányzott, azt a kétirányú szeretetet és odaadást, amit csak az érthet meg, akinek kutyája, illetve ir farkasa van.
Elmo az elixir a teljes életre.

2013. május 15., szerda

Bürökrácia



Nagyon érdekes, hogy mindenki azt mondta, hogy a spanyol az egyik legbürökratikusabb nép, de eddig igazából nem nagyon tapasztaltam ezt- egészen mostanáig.
Pedig sokszor vettem igénybe a spanyol közszolgáltatásokat.
1., NIE kiváltás
Online lehet időpontot kérni, a kapott napon kitöltessz egy nyomtatványt, befizeted az eljárási dijat (nekem 10 EUR volt, a páromnak már 10,60 EUR), bemutatod a papirokat, és mindezt elintézed egy óra alatt, mivel időpontra mész. Én még azzal is gyorsitottam a folyamatot hogy előre letöltöttem a netről a formanyomtatványt és két nappal az adott időpont (cita) előtt befizettem az eljárási dijat, hogy ezért külön ne kelljen kirohangálnom a hivatalból a bankba, majd vissza. Simán ment minden, gyakorlatilag a cita napján 20 percen belül a kezemben volt a NIE-m.
2.,Tarjeta de Seguridad Social – TB kártya.
Itt két lépcsős volt az ügyintézés. Mielőtt megkötöttem a munakszerződésemet, elmentem a helyi TB irodába, ahová vittem  a NIE-met, az útlevelemet, még a munkáltató előszerződését is (de ez nem kell). Húztam egy sorszámot, és 15 percen belül kezemben volt a TB regisztrációról a papir a TB számommal együtt.
A TB kártyát pedig a hozzánk legközelebb eső Centro de Saludban intéztem el, a NIE-met, a Seguridad Social számomat (A/4-es doksi), az enpadronamiento-mat (lakcim igazoló lap) és a munakszerződésemet kérték. Kitöltöttem egy lapot, és hamarosan postázták a TB mágneskártáymat. Az egész szintén kb. 15 percig tartott.
3., Enpadronamiento
Ez a kiolvashatatlan és nagyon nehézkesen kiejthető szó tulajdonképpen azt jelenti, hogy bejelentkezel egy lakcimre. A helyi önkormányzathoz (ayuntamiento) kell menni, vinned kell a NIE-t és a bérleti szerződésedet, illetve egy fényképes igazolvány (útlevél vagy személyi igazolvány) . Ez is megvolt 15 perc  alatt. Ha lakcimet változtatsz, nem kell kijelentkezned, hanem a következő lakcimbejelentésnél online elküldik az infot az előző önkormányzatnak és ennyi...itt St Feliuban volt annyi kis keveredés, hogy az albérleti szerződésem másodpéldányán nem volt rajta a tulaj aláirása, és az iroda pecsétje, úgyhoyg futnom kellett egy kört még, de ez érthető. Ugyanis ha már oda vagy bejelentve, elég bonyolult, hogy kirakjanak, sé ha netán hamis az albi szerződésed, akkor az úgy elég gáz. Szóval csak elővigyázatosak akartak lenni.
4. Munaknélküli regisztráció
Az van, hogy az utolsó munkanapodon, vagy az azt követő munkanapon, rámész a sepe.es  honlapra és kérsz ez citát (időpontot) online a lakcimedhez legközelebb eső munkaügyi irodába. A cita előtt el kell menned (legkésőbb a munkanélkülivé válás napja utána 15 nappal, de minél hamarabb, annál jobb) a munkaügyi hivatalba regisztrálni. Vinni kell a NIE-t, TB kártyát, lakcimigazolást, és az utolsó 6 hónapról szóló munkaszerződést vagy a certificado de empresat, a kilépőpapirodat, és legyen nálad önéletrajz is. A regisztráció érkezési sorrenben történik, tehát érdemes hamar érni. Nekem szerencsém volt, tényleg fél óra alatt elintéztem mindent. A regisztráció alkalmával felveszik az adataidat, megkérdezik milyne munkakörökben szeretnél elheyllezkedni, milyen tapasztalatod van, milyne nyelveket beszélsz, stb. Beregisztrálnak a bolsa de empleoba (munkakosár) és ha egy Neked való állás adódik, küldenek egy sms-t, hoyg menj be hozzájuk munkaügyben.
A cita alkalmával (általában 7-14 nap az online időpontkéréstől számitva) szintén a fent felsorolt dokumentumokat kell vinned, önéletrajz nem kell. Ha az ex-munkáltatód a kilépőpapirt nem adta a kezedbe, hanem online küldte el az irodának, akkor ezt jelezni kell az ügyintézőnek. Maga az ügyintézés gyors, hiszen időootra mész, és ha minden papirod Nálad van, akkor tulajdonképpen csak egy segélyigénylést iratnak Veled alá, majd postán kapsz egy értesitést arról, hogy mennyi lesz a segélyed és meddig kapod. A segélyre már a következő hónapban jogosult vagy, a számfejtás az első munka nélkül töltött naptól él, és az utolsó munka nélkül töltött napig kapod, vagy a munkaügyi hivatal által megállapitott hónapig. ha közben elhelyezkedsz a munkáltató TB bejelentésével automatikusan értesitik a munkaügyi hivatalt is, nem kell odamenned kijelentkezni.
A negativ tapasztalat, meg érdekes, hogy nem is a közszolgákhoz kötődik, velük eddig nem volt problémám. Hanem a legnagyobb telecom szolgáltatóhoz, és csak anynit kértem, hogy hozzuk át az internetet az új cimre. 3 hét alatt ez még mindig nem sikerült, 4x beszéltem velük, először azt mondták mondjam fel a szerződéstm majd kössek újat, de a hüségnyilatkozatom miatt ezt nem tehetem, mert akkor 180 eurót kell fizetni (WTF? Hiszen újra velük szerződnék). Majd másodjára azt mdonták 48 órán belül jönnek a technikusok. Majd mivel nem jöttek megint felhivtam őket, hoyg mi van, akkro azt mdonja, hogy be van blokkolva a számom, mert át akartam vinni másik szolgáltatóhoz. Na, itt pöccentem be. Mert, nem , nem akartam másik szolgáltatóhoz vinni, mivelt ugye hüségnyilatkozatom van. Akkor azt mondja nem tudja mi történhetett, de ha felmondom és újrakötöm a szerződést akkro meg tudják oldani. Modnom, nem fizetek ezért 180 eurót. De az nem is 180, hanem 25. Na, erre mondtam, hogy 25 eurót sem fizetek, mert az elvről van szó: ha ők valamit elb..tak, azt én nem fogom megfizetni, Úgyhogy most megint a 48 órát várom, kiváncsi vagyok, keresnek-e ezalatt. Ha nem, akkro jön az újabb telefonkör...elképesztő! na, ez az, amiben a spanyolok verhetetlenek- hoygan lehet a legegyszerübb dolgokat is túlboynolitani! Mindenesetre folyt. Köv....