2013. június 25., kedd

Paradise



Nagyon szeretem Sant Feliu-ben, hogy minden hétre jut valami program. Itt minden hétvégén van valami: kiállitás, fesztivál, stb...
A múzeumok napján például megnéztük a Plaza de Monasterioban a helyi történelmi múzeumot. Kiderült, hogy St Feliu de Guixols egy afrikai misszionárusról, Félixről kapta a nevét, aki hittéritői tevékenysége során jutott el erre a helyre. Itt nem nagyonv oltak vevők a humorára, és egy fához kötözve a parti sziklákról ledobták a tengerbe, ahonnan sikerült kimásznia, de sziklát nem sikrült megmásznia. Ekkor azonban alászállt két angyal az égből, akik felhúzták a sziklák mentén igy meneklt meg.  Afrikai Félixet (aki valószinüleg a mai Marokkó területéről érkezett) utóbb szentté avatták, igy lett Szent Félix, vagyis katalánul Sant Feliu. Guixols meg ezt  a területet hivják, ahol a város elterül, vagyis Guixols-i Szent Félix.

 A város nagyrészt a hajózásból élt, a spanyol armada több hires hajója itt is készült, illetve a másik nagy gyár pedig a parafagyár volt, ez már a XVIII. Századtól- és a parafagyár a mai napig üzemel. A hajógyártás a spanyol armada hanyatlásával megszünt, itt gőzhajókat már nem gyártottak, de a kikütőben számos emlék található a régmúlt dicső hajóiról: ha valaki figyelmesen olvassa a táblákat láthatja mikor, kivel ütköztek meg a partok mentén, melyek voltak a legjelentősebb hajók, melyek itt készültek, illetve ki van állitva egy-két régi horgony, és hát valljuk be a mai kikötő, ami a városközpont partjának jelentős részét elfoglalja, a régi kikötő alapjaira épült. A másik ami még megmaradt, az a halászat- hajnalban lehet látni ahogy kifutnak a halászhajók, majd később visszatérnek a zsákmánnyal a halpiacra. Itt nem kell attól tartani hogy nem friss a haláru, persze tudni kell, hogy helyi boltosnál kell megvenni, akkor helyi friss árut kapunk. Mindezeket akkor tudtuk meg, amikor a vizi aktivitások kiállitása volt a parton- hajók, vitorlások, tengerészeti iskolák, búváriskolák képviseltették magukat, Jani legnagyobb örömére J És persze, miér tne, meg is lehetett kóstolni a helyi különlegességeket: a polip carpacciot, vagy rüstün sült rákot, halakat, és a finom kagylókat is.

Szintén nagy élmény volt a bor- ás sajtvásár, ez már S’Agaróban volt, ami Sant Feliu mellett van, egyfajta urbanización (csatolt városrész).  Azon  a napon komoly összeget fektettem sajtokba: vettünk kétféle kecskesajtot, egy asturiasi keméyn sajrtot, aminek olyna ize votl, int az olasz pecorinónak, illetve egy svájci sajtféleséget is, ez az ementálira hajazott. Jani meg megkóstolta a diós sört, azt mondja, egész jó volt. S’Agaró azért is egy nagyon jó hely, mert itt van a playa de Sant Paul, vagy Platja de Sant Paul (katalánul), ami Sant Feliu strandja. Na, ez aztán a gyönyörüség! És nem csak maga a part, hanem a part mentén a sziklákba vákjt túraútvonal miatt is. Kihagyhatatlan, ha valaki erre jár.
Aztán voltunk jótékonysági vásáron is, itt fejenként 3 euróért kaptunk 3 szelet tortát és egy pohár narancskoktélt, ami igen finom volt és az összeg pedig e helyi vöröskereszthez került.
A sportolás is divik itt: volt triatlonverseny, amikor gyakorlatilag a belváros lezárták és ugyan a versenyben mi nem vettünk részt, de a verseny mellett sportkiállitás és vásár illetve egyéb sportprogramok is voltak.
Tovább hódolva az élvezeteknek a múlt héten pezsgővásár volt- itt inkább csak kóstolgattunk, lévén egyikünk sem szereti a pezsgőt, de 1 ingyenkoktélt azért megittunk valami narancsos és egy keserü, Campari szerü likőrből készült és a narancs miatt nagyon jó ize volt.
A legutóbbi hétvégén pedig divatbemutatón voltunk. Az egiyk illatszerboltan kaptam két belépőt a rendezvényre, (mivel lokálpatriótaként igyekszem mindent helyben megvenni), és hát miért is ne mennénk el ha már van meghivónk? Persze elsőnek benéztem a dátunot, és pénteke este mentünk, ait ugyan nem bánok, mert legalább a próbát megnéztük, hoyg instruálják a modelleket. Na,nem lennék model, szerencsére ez a veszély mondjuk nem is fenyeget.
Viszont másnap már ott voltunk, és ugyan nem ez volt a legjobb program, ahol részt vettem, de jól szórakoztam. Azt hiszem a lebonyolitás lehetett volna pörgősebb is, mert egy óra után meguntuk a bámészkodást és elindultunk haza J
Az a jó  a nagy jövés.menésben hogy a város éttermeit is felfedezzük küzben. Nagy kedvencünk a kebabos a Ramblán, ahol már törzsvendégek vagyunk, de kipróbáltuk az új mexicói éttermet is, az is nagyon jó, illetve azt is felfedeztük hol lehet jó hamburgert enni. A pizzás sem rossz, csak drága, a kinai az olcsó, de nem annyira jó- inkább maradunk a Platja D’Aro-i wokosnál.

1 megjegyzés:

  1. Azt szeretném kérdezni, hogy ti esetleg nem akartok olyannal foglalkozni, hogy kiadjátok az üres szobáitokat turistáknak?

    Illetve van-e esetleg olyan ismerősötök, aki ezzel foglalkozik?

    (Mi Jordániában voltunk egy félig magyar családnál (a nő volt magyar), aki ráadásul programokat is szervezett. Ez jelenti az egyik bevételi forrásukat. És sokkal jobb volt, mint egy iroda által szervezett utazás!)

    Köszi! :)
    Kati

    VálaszTörlés